Modern méhnyakrák szűrési lehetőségek

Magyarországon évente 1000-1200 méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak. A daganatos betegség következtében minden évben körülbelül 400-500 nőt el is vesztünk. A 45 évnél fiatalabb hölgyek körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta. Leginkább a középkörű nők érintettek, de a fiatalabbak körében sem ritka az előfordulása. Riasztó adatok ezek, éppen ezért fontos lenne a megfelelő tájékoztatás, a megelőzés, és a szűréseken való nagyarányú részvétel. Mivel azonban a szűrésre rendszeresen eljáró nők egyharmada is érintett a rosszindulatú betegségben, a szűrések metodikáján is változtatni kellett.

A hagyományos citológia szűrővizsgálat során feltárják a méhnyak területét és a méhnyak felszínéről illetve a nyakcsatornáról sejteket sodornak le, amit egy tárgylemezre kennek ki. A kenetet végül egy citopatológus szakember értékeli ki. Ez a szűrési eljárás nagymértékben csökkentette a méhnyakrák előfordulását, azonban 30 százaléknyi méhnyakrákos eset olyan betegeknél is kialakult, akik valamilyen rendszerességgel jártak szűrésre. Ezért van szükség a méhnyakrák okozójának, a humán papillomavírusnak a kimutatására is egy bizonyos életkor felett.

A HPV vagyis a humán papilloma vírusfertőzésen élete során szinte mindenki átesik. A legtöbb esetben azonban ezeket a vírusokat az immunrendszer néhány hónap alatt legyőzi, eltünteti a szervezetből. A méhnyakrák kialakulásáért 14 magas kockázatú vírus a felelős. A legveszélyesebbek a 16-os és a 18-as vírustörzsek. A szűrések során ezeknek a jelenlétét keresik. Ha a 14 vírustörzs bármelyike a betegtől vett mintában megtalálható, akkor fokozott gondoskodásra van szükség a továbbiakban még abban az esetben is, ha a citológiai lelet negatív lett. Attól, hogy valakinek a sejtkenet eredménye negatív, még nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki nála méhnyakrák. Ha viszont azt mondjuk, hogy a HPV tesztje negatív, akkor egészen biztosan tudjuk mondani, hogy a 3 éves időintervallumban rákos elváltozás nem fog kialakulni. A HPV pozitivitás csak egy valamit jelent, hogy az érintett nőt a szűrési rendszerben benn kell tartani, ez a nő fokozottabb gondoskodást igényel. A HPV kimutatással kiegészített szűrési eljárással megelőzhetjük a betegség kialakulását.

A méhnyakráknak különböző stádiumai vannak. Az adott állapot a levett kenet mintából derül ki. A korszerű szűréshez szükség esetén a biomarkeres vizsgálat is társul. A biomarker vizsgálat segít eldönteni, hogy ha van egy HPV fertőzés vagy egy bizonytalan eredményű citológia, akkor az milyen stádiumban van, kell-e műteni vagy még egy magától elmúló fertőzésről/elváltozásról van szó. A biomarkeres vizsgálatnak az eredménye mind a páciensnek, mind a nőgyógyász szakorvosnak, mind a kenetet értékelő citológusnak könnyebbséget jelent, mert egyszerűbben értelmezhető képet ad az adott elváltozásról.

Azoknál a nőknél, akiknél diagnosztizálták a méhnyakrákot, általában háromféle kezelési eljárást alkalmaznak az orvosok. Ilyen a műtéti, a sugár, valamint a klasszikus értelemben vett hagyományos gyógyszeres terápia. A gyógyszeres terápia területén nagyon fontos előrelépés volt annak felismerése, hogy a daganatok kialakulásában - a méhnyakrák esetében is - az úgynevezett érújdonképződés jelentős szerepet játszik. Ma már lehetőségünk van olyan biológiai terápia alkalmazására, ami gátolva az érújdonképződést, jelentősen javítja a túlélési paramétereket.

Egyre korszerűbbek a terápiás lehetőségek is, de a legfontosabb az lenne, hogy megelőzzük a bajt, és részt vegyünk a mai modern szűrési eljárásokon, hiszen a méhnyakrák olyan rákos megbetegedés, amely védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető. Célunk, hogy minden magyar nőhöz eljuttassuk az alapvető információkat a szűrések típusairól. Szeretnénk elérni, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy saját egészsége megóvása érdekében szükséges szűrővizsgálatokra járnia.

A betegségről, illetve a szűrési eljárásokról megtekinthetik a TV2 Egészségklinika témáról készült műsorát.