FutureProofing Healthcare – weboldal a fenntartható egészségügyért

Dr. Lantos Zoltán, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg

Dr. Horváth Katalin, Roche (Magyarország) Kft.

A cikk megjelent: IME– Interdiszciplináris Magyar Egészségügy XVIII. évfolyam 9. szám 2019. november-december

A társadalmi szerkezet átalakulása és az új lendületet nyerő egészségtudományi innováció miatt az egészségügyi rendszerek nagy kihívás előtt állnak. az országok legtöbbjében a megfelelő minőség mellett a fenntarthatóság jelent meg kiemelt célként az egészségügyi rendszer kialakítása során, amely a források eddigieknél hatékonyabb felhasználását kényszeríti ki. Ennek gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen a jelenlegi egészségügyi rendszer helyzetének több szempont szerinti feltérképezése, megbízható adatokra, hiteles elemzésekre van szükség az eredményre vezető döntések megalapozásához. Ennek megvalósításához járul hozzá a FutureProofing Healthcare platform, mely áttekintést ad 30 európai ország egészségügyi rendszerének jelenlegi állapotáról publikusan hozzáférhető adatokon keresztül.

 

2080-ra az európai népesség 13%-a 80 év feletti lesz a jelenlegi demográfiai adatok alapján [1], 2017-ben az Európai Unió csaknem minden ötödik lakója (19%) 65 éves vagy annál idősebb volt [2]. Hogy ez mit jelent? Többek között azt, hogy az egészségökoszisztéma és ennek részeként az egészségügyi rendszerek nagy kihívás előtt állnak. A népesség öregszik, az új lendületet kapott megalapozó kutatásoknak és kapcsolódó innovációnak köszönhetően számos súlyos betegség krónikussá szelídült, ezért a folyamatosan kezelés alatt álló betegek száma nő. A demográfiai elöregedésnek nagy jelentősége van a jövőre nézve, hiszen ez markáns átmenetet jelent egy, a jelenleginél jóval idősebb népességszerkezet irányába. Ezek a változások nagy terhet jelentenek majd többek között a munkaerőpiacnak és az egészségügynek, mivel a mai egészségügyi rendszere k előbb-utóbb nem tudják kielégíteni az igényeket középtávú tervez és felkészülés nélkül. Az országok legtöbbjében a meg felelő minőség mellett a fenntarthatóság jelent meg kiemelt célként az egészségügyi rendszer kialakítása során, amely a források eddigieknél hatékonyabb felhasználását kényszeríti ki. Ennek gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen a jelenlegi egészségügyi rendszer helyzetének több szempont szerinti feltérképezése, megbízható adatokra, hiteles elemzésekre van szükség az eredményre vezető döntések megalapozásához.

 

Ahhoz, hogy az egészségüggyel kapcsolatos kérdéseket átgondoljuk, tanuljunk a legjobb módszerekből, és ami a legfontosabb, párbeszédet kezdhessünk a jövő fenntartható egészségügyi rendszereinek kialakításáról, független egészségügyi szakértők szigorú szakmai irányítása mellett létrejött a FutureProofing Healthcare Platform (Időtálló Egészségügyi Felület) [3] interaktív weboldal, amely mindezekre lehetőséget biztosít.

A platform jelen cikk megjelenésekor három területen mutatja be, hogy az adott országok egészségügyi rendszerei mennyire illeszkednek a lakosság egészségügyi állapotához, azt mennyire tudják kiszolgálni. Az egyik a Sustainability Index (Fenntarthatósági Index), mely a lakosság általános egészségi állapotát és az egészségügyi rendszert jellemzi. A másik két terület egy-egy betegségspecifikus mutató, a Breast Cancer Index (Emlőrák Index), illetve a Sclerosis Multiplex Index, melyek ugyanezen elvek mentén az emlőrák és az SM betegek ellátását jellemzi.

A platform áttekintést ad 30 európai ország egészségügyi rendszerének jelenlegi állapotáról publikusan hozzáférhető adatokon keresztül (pl. WHO, OECD, Eurostat, stb.) több mint 2400 adatpont aggregálásával, 83 független egészségügyi mérésből mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Az adatok beválasztásának egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy az országok összehasonlíthatóak legyenek, vagyis a felhasznált adatsor minden országban, de legalább 30-ból 24 országban elérhető legyen.

Ezek en túlmenően a platform fe állít egy rangsort az országok között, mely jelzi, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerei milyen mértékben szolgálják ki a lakosság egészségügyi igényeit. A mutatók meghatározását, illetve kidolgozását szakértői irányító panel felügyelte annak érdekében, hogy a mostani formájában elérhető elemző platform a lehető legnagyobb mértékben legyen torzításmentes, aktuális és széles körű.

 

Sustainability Index / Fenntarthatósági Index

Az általános fenntarthatósági index szerint az európai országok közül Norvégia, Svájc, Dánia, Svédország, Hollandia és Németország állnak az első helyeken. Ezekben az országokban illeszkedik leginkább az egészségügyi ellátórendszer a lakosság egészségügyi állapotához és a legkorszerűbb szakmai elvárásokhoz. Ezeknek a helyezéseknek számos oka van, amelyek közül csupán az egyik az országok gazdasági helyzete. Az élenjáró országok a szakértők által kidolgozott 0 és 100 pont közötti skálán 70-77 pontot kaptak. 100 pontot egyik sem ért el, hiszen tökéletes, késznek tekinthető egészségügyi rendszer nincs, az mindig folyamatos fejlesztésre szorul. Magyarország ebben a rangsorban a 25. helyen áll 42 ponttal.

 

A fenntarthatósági index a hozzáférés kapcsán többek között az orvosok és nővérek számát, az ellátandó egészségügyi szükségleteket és a hozzáférés témaköreit vizsgálja többek között a „Patients W.A.I.T.” (Patients Waiting to Access Innovative Therapies) mutatón keresztül. Az adatok egy része nem szakmai válaszadók felméréseiből származik, akik pozitívabban ítélik meg a helyzetet, mint a tisztán szakmai válaszadók.

Az egészségügyi helyzetet a várható élettartam és számos betegség előfordulása jellemzi (onkológiai-, szív-, érrendszeri-, diabetes, fertőző betegségek stb.), emellett ez a mutató magában foglalja a gyerekek vakcinációs programját, az idősek influenza elleni oltását és a halálos balesetek számát is.

Az innováció kördiagram jelzi többek között, hogy menynyi a K+F kiadások értéke a kormány részéről a GDP arányában, hogyan valósul meg a szabadalmi jogok védelme, illetve a kutatóintézetek és az egyetemek publikációi milyen hatással vannak az egészségügyre.

 

A minőség kapcsán számos objektív (pl. csecsemőhalandóság) és számos szubjektív érték (pl. boldogságindex) kerül kiértékelése. A gyógyulási képesség meghatározásakor pl. az egészségügyi kiadásokat, az alkoholfogyasztást, az elhízás mértékét, a dohányzási szokásokat, az orvosok, nővérek képzését és az ellátórendszerben dolgozó orvosok korfáját, az édesanyák életkorát első gyermekük születésekor veszik figyelembe. Minden szempont értékeléséhez 100 pontos skálát alkalmaztak. 

A Fenntarthatósági Index alapján kijelenthetjük, hogy a magyar egészségügynek vannak erősségei a jól ismert gyengeségei mellett. Az egészségügyi technológiához való hozzáférésben hazánk a 17. helyen áll a rangsorban, a középmezőnyben, ugyanakkor néhány szempont szerint a közvetlen élmezőnyben. A kanyaró elleni védőoltás tekintetében elsők, az újszülöttek genetikai szűrésében negyedik helyezettek vagyunk az Európai Unióban, műtők és gamma-kamerák számában is jócskán az országok első felében helyezkedünk el, mutatva, hogy számos élenjáró technológia érhető el megfelelő mértékben az országban. A fenntartható egészség társadalmi összehasonlításában már sokkal rosszabbul állunk, a magyar lakosság összességében rendkívül egészségtelen életet él, sőt sok szempontból önpusztítónak is nevezhető ez. A dohányzók számát tekintve a legutolsók egyike vagyunk a rangsorban, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb kárt teszi az egészségben.

Az elhízásban, önkárosításban, valamint a légszennyezettség okozta halálozásban is mind az utolsó ötödben vagyunk az európai rangsorban. és bár sok kritika éri az egészségügyet, az európai összehasonlítás szerint az egészséges társadalom tekintetében sokkal rosszabbul állunk, mint az egészségüggyel. Márpedig beteg társadalomra egészséges egészségügyet lehetetlen építeni.

Másrészről Magyarországon az emberek szándéka alapvetően megvan az egészséges életmód kialakítására.

Egészségértésben az európai átlag fölött vagyunk, a középmezőnyben, és a lakossági kiadások is az egyik legmagasabbak Európában. Igaz ez utóbbi annak is köszönhető, hogy az egészségügyi közkiadások még a régióban is alacsonynak számítanak. Az egyik legnagyobb hiányosság nálunk, hogy a krónikus betegeket potenciálisan támogató nővérek és védőnők számában hátul kullogunk, 1000 főre vetítve harmadannyian vannak nálunk, mint Dániában. Ez azt is jelenti, hogy a magyar krónikus betegek nagyon kevés szakmai támogatást kapnak ahhoz, hogy az életmódjukon gyorsan és megfelelő mértékben változtassanak, az egészségüket megőrizzék és javítsák. A saját egészségi állapot önértékelésében a teljes lakosságot tekintve ugyancsak az európai utolsó negyedben vagyunk a csehekkel és lengyelekkel egy szinten, mögöttünk a balti államok és Portugália áll, a középmezőnyben van két szomszédunk, Ausztria és Románia, míg az élmezőnyben Írország, Ciprus és Hollandia.

A legszomorúbb eredmény, hogy a krónikus betegségek okozta halálozásban legutolsók vagyunk a kontinensen, rákhalálozásban és mentális egészségi állapotban utolsó előttiek. Miközben pozitív társadalmi jellemzőként az egészségi állapot nálunk alig függ a jövedelemtől, az ezt leíró mutató tekintetében hetedikek vagyunk Európában, többek között Svájccal és Ausztriával egy szinten, megelőzve a skandináv országokat, alig a mediterrán országok mögött. Azonban míg ezekben az országokban a jövedelemtől független életvitel alapvetően egészségtámogató, nálunk jellemzően önpusztító a fent bemutatottak szerint. Mivel az egészségi állapothoz az egyéni életmód és a társadalmi közeg jóval nagyobb mértékben járul hozzá, mint az egészségügy teljesítménye [6], a hazai egészségi állapot javítása és a nagyon magas korai halálozás csökkentése elsősorban társadalmi feladat.

Amennyiben a modern társadalom működéséhez illeszkedve az e-egészségügyhöz való hozzáférést vizsgáljuk, mint a digitális átmenet egy jó egészségügyi jellemzőjét, Európa utolsó helyén állunk, annak ellenére, hogy az EESZT világelsőnek tekinthető, mint e-egészségügyi infrastruktúra. Azonban ezt a digitális „úthálózatot” még alig használjuk, nagyon sok ellenérzés fűződik hozzá. A balti országok, Lengyelország és Horvátország nálunk sokkal előrébb járnak ebben a modernizációban, Európa első felébe tartozva.

 

Breast Cancer Index / Emlőrák Index

Az Emlőrák Index szerint az európai országok közül Belgium, Svédország és Hollandia áll az első három helyen.

Ezekben az országokban követi leginkább az egészségügyi ellátórendszer az emlőrákbetegek egészségügyi igényeit a legkorszerűbb szakmai elvárások mellett, az összesített mutatóként kidolgozott 0 és 100 pont közötti skálán 66-69 pontot kaptak. A fenntarthatósági indexhez képest alacsonyabb értékek mutatják, hogy bár az emlőrák kezelésének innovációi közelebb hozták a teljes gyógyulás lehetőségét, a széles körű gyakorlati megvalósítás még nehézségekkel jár a legfelkészültebb országokban is, aminek következménye, hogy a 100 ponttól itt a legelsők számára is nagy az elmaradás. A terápiás lehetőségek széles körű, mindennapos eléréséhez az emlőrákellátás területén is folyamatos fejlesztés szükséges az országok részéről.

Magyarország ebben a rangsorban a 28. helyen áll 37 ponttal.

Az eredményesség és túlélés kapcsán a halálozási mutatókat, a betegregiszter minőségét és az 5 éves túlélési adatokat vették figyelembe. A palliatív ellátás szempontjai többek között a palliatív ellátási egységek száma, minősége és a hozzáférés voltak. A betegközpontúság többek között az emlőrákbetegekre jutó kiadásokat, az ellátásban résztvevő onkológusok és radiológusok számát, valamint a várólisták hosszát vizsgálta.

A megelőzés és diagnózis témakörét az életmód jellemzői (alkoholfogyasztás, elhízás, dohányzás) mellett az ellátórendszer paraméterei (pl. szűrésen való részvétel, új betegek szá ma, digitális mammográfia elérhetősége) alapján értékelték.

A terápia esetén egyebek mellett a masztektómiák száma, a kórházban eltöltött idő, a radioterápia elérhetősége és a várólisták hossza láthatóak. A gyógyszerhozzáférés itt nem szerepel a szempontok között.

Minden szempont értékeléséhez 100 pontos skálát alkalmaztak. A portál adatai szerint hazánkban a rákbetegségek és azon belül a mellrák kezelése és megelőzése nagyon vegyes képet mutat. A diagnózis, kezelés és megelőzés hármasának néhány területén élenjárók vagyunk, mint az onkológusok számában és a mellrák kezelési központok felkészültségében, másokban a középmezőnyben szerepelünk, mint a radiológusok számában és a mellrákszűrésben való részvételben, és van, ahol európai sereghajtók vagyunk, mint a rákhalálozás, a dohányzók száma és a digitális mammográfiás vizsgálatok száma. A személyre szabott megoldások lehetőségeit figyelembe véve nálunk nagyobb a távolság a jelen és a jövő között, mint Európa legtöbb országában, mivel pont a rugalmasságot biztosító rendszerelemekben vagyunk leginkább lemaradva. Így a megismerést támogató rákregiszter minőségében, a diagnosztikai vizsgálatok hozzáférhetőségében és az egyéni kezelési megoldásokat lehetővé tevő betegközpontúságban.

A rákregiszter kapcsán érdemes egy rövid kitekintést tennünk. Mára legfontosabb erőforrásunkká az adat vált a digitális átalakulás nyomán, amely óriási mennyiségben és egyre nagyobb mértékben áll rendelkezésünkre [7].

Társadalmunk átalakulásában ez jelentős szerepet játszik, és egyelőre még csak a tanulási folyamat legelején tartunk abban, hogyan is használjuk fel ezt az új típusú nyersanyagot.

A megismerésére és társadalmi-gazdasági hasznosságának fejlesztésére azért is szükség van, mert teljesen máshogy működik, mint az eddig széles körben felhasznált nyersanyagok. Alapvetően virtuális jószágról van szó, amely digitális formában viselkedik nyersanyagként, valóban megújuló, illetve megőrzött formában. Az egyik legnagyobb feladatot éppen a biztonságos megőrzése jelenti. Emellett komoly ráfordításokat igényel a megfelelő gyűjtése, tisztítása, egységes kezelésre alkalmas formába való alakítása, a hiányzó adatok pótlása vagy becslése, jelenlegi ismert és jövőbeli még nem ismert műveletek, eljárások, elemzések gyors elvégzésére alkalmas tárolása, biztonságos hozzáférése, melyek mind hasonlatossá teszi a nyersanyag-kitermelés munkaigényességéhez. Az analógiát a már létező adatbányászat kifejezésünk is mutatja.

Ugyancsak fontos tulajdonsága a jól felhasználható nyersanyagként működő adatnak, pontosabban adatbázisnak, hogy sokféle és nagy elemszámú forrásból származik.

Ezzel az együttműködő társadalom egyik fontos építőkövévé is válik, a megosztott egyéni adataink a közös nyersanyagunkat gazdagítják, ami az egyre szélesebb körben elérhető előrejelző algoritmusok révén a javainkat gyarapítják. Talán a legfontosabb olyan terület, ahol a személyes adatok nagy mennyiségű elemzése egyértelmű, eddig elérhetetlennek tűnő haszonnal jár, éppen az egészségünk, mind az egészségmegőrzés, mind a gyógyítás szempontjából. Egyre több olyan elemzés és algoritmus születik, amely személyre szabott gyógyítási módszereket tesz lehetővé a mindennapi orvoslás számára, akár a mesterséges intelligencia felhasználásával. Magyarországon a nagyon magas szakmai színvonalú e-egészségügyi infrastruktúra rendelkezésre állása ellenére az adatok gyűjtése, megosztása, rendszerezése és felhasználása még jelentősen elmarad a lehetőségektől. Az egyik olyan gyógyítási terület, ahol az adat kiemelten fontos nyersanyaggá vált, a rákkezelés és ezen belül a mellrák kezelése. Európában azért vagyunk ebben jelentősen lemaradva, az országok között a teljes ellátást tekintve sereghajtóként, mert a rákregiszterünk adattartalma és elemzési gyakorlata az elmúlt években nem követte az új nyersanyagot fontosnak tekintő nemzetközi gyakorlatot.

Ugyanakkor a terápiákban az európai országok átlagán teljesítünk, nagyon közel Ausztriához és Szlovéniához. A palliatív ellátásban már gyengébbek vagyunk az összehasonlítás szerint, azonban még mindig nem rossz a helyzet.

Ugyanakkor a megelőzés és diagnózis területén messze lemaradunk minden európai országtól. Az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás magas aránya és a szűrővizsgálatokon való alacsony részvétel mind kórházon kívüli oka a rossz életkilátásoknak. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a magyar lakosság 60%-a „egészségkoptató” [8], látjuk, hogy olyan terhet rakunk a kórházainkra és az ott dolgozókra, amelynek csaknem lehetetlen megfelelni. A helyzetet a betegutakat vizsgálva érdemes értékelünk: ahogy egyre messzebb vagyunk a kórházaktól, annál távolabb kerülünk az európai országok fenntartható egészségügyétől.

A portálon elérhető adatok és elemzések feldolgozása során javasoljuk szem előtt tartani, hogy a fánkdiagramokban ábrázolt mutatók értékeit elsősorban más országokkal összehasonlítva érdemes vizsgálni. Amennyiben a lista elején van egy ország az adott mutatót tekintve, az annak bizonyítéka, hogy az így jellemzett téma az ottaniak értékítélete alapján fontos mind egyéni, mind közösségi, kormányzati szinten, és sok erőforrást fordítanak rá. Amennyiben egyes szakterületi jellemzők értéke alacsony, az nem feltétlenül jelent gyenge teljesítményt, hiszen elképzelhető, hogy az a rendszerre jellemző feladatkör az adott országban nem, vagy kis mértékben létezik. Az indexeket, mutatókat és adatokat megvizsgálva összességében elmondhatjuk, hogy az értékek azokban az országokban magasak, ahol az egészségügyi rendszer fejlettebb és követi a lakosság, valamint a betegek igényeit.

 

A platform célja, hogy az érdeklődők tájékozódását segítse –kötődjenek bármilyen oknál fogva az egészségügyhöz– és érdeklődés esetén össze is kösse őket egymással, elindítson egy párbeszédet annak érdekében, hogy tanuljunk egymástól. A számos adatsor grafikus formában is megjeleníthető, előadásokhoz kimenthető, szabadon felhasználható. 

 

Javasoljuk, Ön is látogasson el a http://www.futureproofinghealthcare.com címre! 

A platform működését a Roche támogatja.

 

Irodalomjegyzék:

  1. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu
  2. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Population_age_structure_by_major_age_groups,_2007_and_2017_(%25_of_the_total_population).png
  3. https://futureproofinghealthcare.com
  4. https://futureproofinghealthcare.com/sustainabilityindex/hungary
  5. https://futureproofinghealthcare.com/breast-cancerindex/hungary
  6. Kaplan RM, Milstein A: Contributions of Health Care to Longevity: A Review of 4 Estimation Methods. Ann Fam Med May/June 2019 vol. 17 no. 3 267-272. doi: 10.1370/afm.2362; http://www.annfammed.org/content/17/3/267
  7. IBM Big Data & Analytics Hub. Big Data: The Natural Resource. IBM Corporation 2012; https://www.ibmbigdatahub.com/infographic/big-data-new-natural-resource
  8.  Lantos Zoltán: Csak egészség legyen! – De hozzá milyen egészségügy? IME XIII. évfolyam, 7. szám 2014. szeptember 9-14. oldal