A digitalizáció közelebb hozza a személyre szabott gyógyítást

Ezt segíti például a cég által kifejlesztett és általuk létrehozottáltal az Országos Kórházi Főigazgatóságnak adományozott digitális betegútmenedzsment-rendszer is. A webapplikáció az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térbe (EESZT) integrálva azt fogja támogatni, hogy az egészségügy szereplői – a páciensek és a szakemberek mellett a finanszírozók és az ellátók is – a teljes betegút mentén eligazodjanak, tervezni tudjanak a rendszerben, és a betegek minél gyorsabban megkapják a számukra legmegfelelőbb és hatékony kezeléseket.

Ugyan a nyolcvanas-kilencvenes években Olaszország számos gazdasági kihívással és nehézséggel küzdött, ezt a svájci határhoz közeli régiót ez kevéssé viselte meg. Stabil, jól prosperáló térség volt, Milánó környékétől eltérően kisebb városokkal, ahol számos családi tulajdonú vállalkozás működött. Itt nem jellemző a hivalkodás, az emberek nyugodtan, szerényen és szorgalmasan élik az életüket. A szüleim mindketten pénzügyi végzettségűek, édesanyám egy bankban dolgozott, az édesapám pedig pénzügyi igazgató volt egy kisebb vállalatnál. A közös pont a számok szeretete volt, amit én is örököltem. Azt hiszem, a legfontosabb, amit a szüleimtől tanultam, hogy a saját fejlődésemre fókuszáljak, arra, hogyan tanuljak még többet, váljak jobbá ahelyett, hogy másokhoz hasonlítanám magam.

Mindig is lenyűgözött a tudomány és az innováció, de ez nem volt ennyire tudatos választás. Számomra az innováció egy olyan mentális folyamat, amely segíti a fejlődést, a haladást, és jobbá teszi az emberi létet. A marketing pedig eredetileg az emberek valós szükségleteire koncentrál, szóval a két dolog nagyon sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Az emberek sokszor félreértik, hogy mi a marketing, és összekeverik a hirdetésekkel, holott az csak egy csatorna. A marketing az emberek valós – olykor saját maguk előtt is rejtve maradó – szükségleteinek megértéséről és az erre adott megoldásokról szól, ez fogott meg. Az egyetemen a filozófia mellett marketinget tanultam, majd közel három évig marketing-tanácsadóként dolgoztam. Számos gyógyszeripari projekten dolgoztam, és lenyűgözött, hogy más gazdasági szektorokkal szemben az ágazat tulajdonképpen a társadalom egészére hatással van. Ezért jelentkezem a Roche-hoz.

A Roche vállalati kultúrájára nem ez a jellemző. A cég legfontosabb értékei a bátorság, a becsületesség és a szenvedély, ez pedig jól összeegyeztethető a személyes fejlődés iránti elkötelezettséggel, ami a becsületesség egyik alkotóeleme. A Roche is multinacionális cég, azonban családi tulajdonú vállalat, ezért a tisztesség itt nemcsak a működést szabályozó törvények tiszteletét jelenti, hanem azt is, hogy a munkatársak egymást is értékelik, tisztelik. Amellett, hogy mindig volt lehetőségem új területek megismerésére, tanulásra cégen belül, ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem váltottam munkahelyet. 

Maga a cég nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre, beleértve a kulturális sokszínűséget is. A női vezetők globális arányával kapcsolatban is volt egy célkitűzésünk, amelyet sikerült elérnünk, de persze mindig van hova fejlődni ezen a téren is. A magyar vállalatnál kiegyensúlyozott a férfiak és a nők aránya a dolgozók között, és szerencsére ez a korosztályokra is igaz. Így az újdonságokra, a változásokra és a kihívásokra is rugalmasabban tud reagálni egy szervezet, a sokféle nézőpont elősegíti a kreativitást is. 

Ez egy teljesen más munka, épp ezért pályáztam meg. Cégen belül hiszünk abban, hogy szükség van a globális és a lokális perspektívák közötti váltásokra. Ha túl sokáig tölt be az ember globális pozíciókat, akkor bár széles rálátása lesz a folyamatokra, de túl messzire kerül az egészségügy aktuális problémáitól, és ha túl sokáig visz lokális ügyeket, akkor elfelejti a fő célokat, szem elől téveszti az összképet. Ezért jöttem most Magyarországra, mert szerintem is fontos a nézőpontok váltakozása.

Ugyan a vállalatnak volt több, vészhelyzetekre kidolgozott és begyakorolt válságterve, azért a járvány kitörése mindenkit váratlanul ért. Az egyik legfontosabb feladat a dolgozók egészségvédelme volt, mivel csak így lehettünk biztosak abban, hogy a termelés folyamatosan fenntartható. A betegek nem maradhattak gyógyszer nélkül. De nem volt egyszerű virtuális működésre átállítani a céget, még az irodai pozíciókban sem, és nagyon sok tervezést igényelt, hogy a határzárak és az ellátási láncok akadozása ellenére is zökkenőmentes legyen a gyártás. Magyarországon tudomásom szerint a folyamatban lévő gyógyszerkutatások klinikai tesztjeit a járvány alatt is sikerült folytatni, a dolgozóink egy része pedig önkéntesként segítette a budapesti ellátást az első hullám alatt. A lezárások alatt megváltozott az ügyfélkommunikáció is, épp ezért kap nagyobb hangsúlyt a digitális csatornák fejlesztése. 

Az egyik fő cél elősegíteni a nemrég bevezetett agilis munkavégzési módszer minél hatékonyabb alkalmazását a napi munkánál. Ez az IT-szektorból érkező metódus lényegében azt célozza, hogy nagyobb felhatalmazást adjunk a szervezetnek, és alsóbb szintekre delegáljuk a vállalati döntéshozatalt, hogy ne a hatásaiktól távol lévő központban hozzák meg a döntéseket, hanem azokra bízzuk ezt, akiket közvetlenül érintenek egy-egy döntés következményei. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egy-egy üzleti cél elérésével megbízott csapatok 90 napos prioritásokkal dolgoznak a kiadott feladatokon meglehetősen nagy döntési szabadság mellett. Ugyanakkor folyamatosan felülvizsgáljuk a teljesítményt, odafigyelve a dolgozói visszajelzésekre, tapasztalatokra is. Ezáltal sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá válik a problémamegoldás, arról nem is beszélve, hogy mennyit javul a dolgozói elégedettség: napjainkban egyre fontosabb a munkavállalók számára, hogy jelentőségteljes, fontos munkát végezzenek. 

Magyarországon számos üzleti fejlődési lehetőség kínálkozik, célunk, hogy a Roche a magyar egészségügy rendszerszintű partnereként – miután stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánnyal – a folyamatos egyeztetések révén megtalálja azokat az utakat, amelyekkel a legújabb fejlesztések, innovációk és személyre szabott terápiák eljutnak a páciensekig, miközben a társadalmi költségek is csökkennek. Például 2020-ban Magyarországon a hat terápiás területen összesen 1,5 milliárd forintos beruházási költség mellett elvégzett 63 klinikai vizsgálat eredménye hozzájárult ahhoz, hogy 2,6 milliárd forintot spóroljon a magyar gyógyszer-finanszírozás. A Roche 2030-ig szeretné elérni, hogy a jelenlegihez képest háromszor-ötször több innovatív megoldás jusson el a betegekhez, a társadalom számára 50 százalékkal alacsonyabb költségen.

A cég egyébként jelenleg több mint 70 termékkel van jelen az onkológia, a hematológia, az immunológia, a neurológia és a pulmonológia területén a magyar piacon, lényegében valamennyi, globálisan értékesített termékünk elérhető. Az onkológiai gyógyszerek területén, valamint a reumatológia, hematológia kezelésében meghatározó szereplői vagyunk a magyar piacnak. 

Amiben a különbséget látjuk más országok és a magyar egészségügy között, hogy talán itt lassabb az újdonságok piacra jutása, engedélyezése és az az út, amíg azok eljutnak a betegekhez. Például Németországban egy-egy új rákgyógyszer vagy -terápia az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását követően pár nappal már elérhető a patikákban vagy az egészségügyi intézmények számára. Jó lenne, ha ez Magyarországon is hasonlóan működhetne. Az egyik legfőbb prioritásunk, hogy ezt a folyamatot, az új terápiák engedélyezését próbáljuk valahogyan felgyorsítani a közfinanszírozott magyar egészségügyi rendszerben.

Igen. Részben ennek érdekében készítette el egy kísérleti projekt keretében a Roche alapítványa, a Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztésért Alapítvány (SzEFA) a Kecskeméti Megyei Kórház munkatársaival és pácienseivel együttműködve a betegútmenedzsment-webapplikácót (BetMen). Ez amellett, hogy segít a pácienseknek eligazodni az egészségügyi rendszerben a diagnózist követő lépéseknél – például kezelési tervekkel, a következő ellátási eseményre való figyelmeztetéssel –, egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy a betegéletút nyomon követésével, valamint a terápiák közbeni orvos-beteg konzultációkkal, visszajelzésekkel akár kezelések közben is módosíthatóak legyenek a terápiás eljárások. Lehetőség nyílik majd a kezelések hatékonyságának elemzésére is. 

Ezen túlmenően a platform arra is alkalmas, hogy tervezhetőbbé tegye a betegellátási kapacitásokat az alap- és a szakellátásban, illetve az utógondozásban, akár intézményre lebontott statisztikákkal is. A rendszer jelenleg elérhető verzióját a Roche alapítványa, a Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztésért Alapítvány (SzEFA) térítésmentesen az Országos Kórházi Főigazgatóságnak adományozta, és remélhetőleg hamarosan széles körben elérhető lesz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér funkciójaként.

A tudomány folyamatosan fejlődik, és egyre újabb terápiákat tesz hozzáférhetővé. Például amíg a köztudatban az él, hogy a rák gyógyíthatatlan, addig számos rákos megbetegedésre igenis van hatékony terápia. Ezek többsége még nem létezett, amikor beléptem a Roche-hoz. Pár éve a tüdőrákos diagnózist követően nem volt túl sok remény, azonban ma már képes az orvostudomány több különféle tüdőrákos megbetegedés diagnosztizálására, és léteznek hatékony gyógyszeres kezelések, amelyek sok évvel meghosszabbíthatják a betegek életét. 

És noha egyre több a rákos megbetegedés a környezeti vagy életmódbeli hatások miatt, a tudomány fejlődése reményt adhat a pácienseknek. De azért elsősorban az egyéni felelősségben hiszek, abban, hogy egészséges, tudatos életmóddal minimalizálható a rák kialakulásának kockázata, a megelőző szűrővizsgálatokon való részvétel pedig a korai felismerésben segíthet. Utóbbi egyébként az egészségügyi rendszer kiadásait is csökkentheti, mivel így elkerülhetőek a szükségtelen vizsgálatok és beavatkozások. 

A digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyógyszerkutatásban hatalmas fejlődés előtt áll, és számos lehetőséget tartogat, átalakítva a kutatások fókuszát is. Régen az ágazat kizárólag a gyógyszer, a tabletta vagy az injekció kifejlesztésére összpontosított. Napjainkban például a mellrák kezelésénél integrált terápiás megoldások kifejlesztésében gondolkodik a gyógyszeripar, és a hatóanyag mellett arra is keresik a megoldást, hogy mikor és hogyan alkalmazva lesz a leghatékonyabb. A kezelésekkel kapcsolatos valós idejű adatgyűjtés és elemzés javítja a hatékonyságot is. De fontos a betegek tájékoztatása is a kezelésük során összegyűjtött adatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatban. 

 Már a pandémia előtt is volt ilyen irányú kutatás-fejlesztési együttműködése a vállalatnak, és azt hiszem, a jövőben is hangsúlyos lesz ez a terület, főleg a járvány alatt szerzett tapasztalatoknak köszönhetően.